A tulajdonos olyan mint egy mikroprocesszor: nem tudod, hogy mit csinál, de attól működik minden.
Még a régi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végeztem ’86-ban. Utána a szakmában helyezkedtem el, egy 5 csillagos szállodában. -Az alapoknál kezdtem, végighaladva a ranglétrán: szobapincér, felszolgáló, bárpincér, majd étteremvezető. 6 év után azonban ez már nem volt elég, továbbképeztem magam, elvégeztem egy postgraduális képzést a Külkereskedelmi Főiskolán marketing kommunikáció szakon.
Nem, hanem egy multinacionális cégnél, a kuvaiti állam tulajdonában álló, de londoni székhelyű Q8 üzemanyaghálózat magyarországi leányvállalatánál, a Kuvait Petróleum Hungary Kft-nél helyezkedtem el, és dolgoztam az üzemanyagexport területen 2 évig. Ez nagyon sok tapasztalatot adott a multik világából, elsősorban az angolszász üzleti modell ismeretét: a tudatosság és a hozzáállás fontosságát.
Tudatosság, előre gondolkozás, stratégia, körültekintés, a számok alapján való tervezés és döntés. Ez engem nagyon megnyugtatott, hogy mindennek megvan az érthető oka.
Ezt követően megszereztem a 3. diplomám, egy MBA-t a Marx Károly (ma már Corvinus) Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Kuvait Petróleum Hungary Kft 2 év múlva kivonult Magyarországról, én pedig nem maradtam az üzemanyag piacon tovább. De még nem kezdtem el a saját vállalkozásomat, azt 2000-ben alapítottam. Előbb – 1996-ban - elmentem az akkori piacvezető autóalkatrész importőr és nagykereskedő céghez kereskedelmi igazgatónak, így kerültem ebbe a szakmába. 4 évig voltam ott a teljes jogú vezető, mely végül is a cég eladásra történő felkészítésével és sikeres eladásával végződött.
Ezt követően már semmiképp sem szerettem volna egy multi környezetbe visszakerülni. Úgy gondoltam vagyok annyira felkészült, hogy elkezdhessem saját cégemet felépíteni. Ez egy tanácsadó cég lett, mely alapvetően céges átalakításokkal, válságmenedzsmenttel foglalkozott.
Nem, alapvetően egy „one-man-show” volt, én végeztem mindent, de a megbízók minden esetben elégedettek voltak az általában 6-8 hónapos tevékenységemmel. De ennek része volt majdnem mindig a humánpolitika, az emberek, a vezetők képzése, betanítása is. Hiányzott azonban a kereskedelmi tevékenység, a kiszámítható, folyamatos működés és tervezhető bevétel, ezért elég gyorsan visszatértem a már ismert alkatrészkereskedelmi területre és felvettem első kollégáimat, létrehoztam az első társas vállalkozásomat.
Egy csőd szélén álló céget vettem meg, saját megtakarításaimból. Kockáztattam, de szerettem amit csinálok, és sikeres is lett. Ezt a céget aztán pont a világgazdasági válság előtt, 2008-ban adtam el. Az ebből befolyó bevételt fektettem mostani cégembe.
Ezt is a már említett Kuvait Petroleumtól hoztam, ahol nagyon professzionális volt a céges vezetők képzése, fejlesztése, erre igen nagy hangsúlyt fektettek. Ez azóta is minta számomra,
egyértelműen a siker záloga,
ügyeltem, ügyelek rá folyamatosan, saját vállalkozásaimban is. Sőt, azt is fontosnak tartom, hogy ne csak a kollégákat képezzem, hanem hogy ők közvetlenül érezzék, lássák azt is, hogy ez mennyire fontos nekem is. Én magam is ott vagyok minden ilyen eseményen, amelyeket alapvetően külsős szakértők tartanak nekünk. De nem csak csapatépítésekről beszélek. Én minden képzés alatt figyelem a kollégákat, és ez elég egyértelmű alapot ad ahhoz, hogy tudjam, kivel miben érdemes foglalkoznom, ki lehet majd egy jó vezető, vagy ki nincs jó helyen.
Én hiszem, hogy az emberek többsége nem csak az iskolában tudja megszerezni a neki szükséges ismereteket. Nagyon sokat lehet tanulni egy jó főnöktől, egy mintát adó vezetőtől. Szerintem ma már nem lehet úgy vállalkozást vezetni, hogy nem figyeljük ezeket a folyamatokat.
A UFleet Kft elődjét igazából 2001-ben alapítottam, de jómagam csak 2013-tól dolgozom benne aktívan.
Én nem vagyok egy műszaki ember, inkább a számok rabja vagyok, de azért az autók tényleg közel állnak hozzám. A megállapodás itt talán nem a szakterületnek szólt sokkal inkább az életkoromnak, tapasztalatomnak. Nem szeretnék már tanácsadást, átalakításokat végezni, ez óriási felelősség. Azt mondani egy embernek – vagy a vezetőjének – hogy többet ne gyere ide dolgozni, ez nem a te helyed, az emberi sorsokat határoz meg. Én elmegyek utána, élem tovább az életem, de nekik teljesen felborulhat… Jobban érzem magam itt, ahol stabilan, minden nap bent vagyok, és mindenben fejleszteni, folyamatosan építeni akarok, nem pedig válságokat kezelni. Ez a vállalkozás egy jutalom nekem lelkileg. Itt ma már van egy tulajdonos -és vezető társam, aki a napi operatív döntéseket hozza, én ebbe már nem szólok bele. Én csak segítek, értékelem a számokat, figyelem a folyamatokat és kitalálom a közép és hosszú távú stratégiát. A társam, aki tőlem tanult, mindent rendszerben kezel, teljesen átlátható módon dolgozik és a munkájának szinte mindent alárendel.
Talán leginkább az, hogy belül úgy dolgozunk és szervezzük a munkánkat, mint egy multi, de kifelé olyan rugalmasak vagyunk, mint egy kis magánvállalkozás.
Nagyon jól kell szervezni a folyamatokat! A tényleges munkaidő az egy folyamatos terhelés a kollégák felé, de ügyelek rá, hogy a nap másik 8-10 órájában tudjanak regenerálódni. Minden kollégámra hosszú távon számítok.
14-en, mely kollégák fele már több mint 10 éve nálunk dolgozik. Tudatosan ügyelünk a folyamatos fejlődésre. Növekedhettünk volna gyorsabban is, szerezhettünk volna nagyobb piacot, de az működési modell-váltással is járt volna, amit nagyon nem akartam. Lassabban fejlődünk, nem forradalmakkal, hanem folyamatos evolúcióval és innovációval. Csak minőségi munkaerőt alkalmazunk, nem akarunk fluktuációt. Én ebben hiszek.
Vallom, hogy a tulajdonosnak ott kell lenni, ahol a cég működik. A cégben dolgozó tulajdonos olyan, mint egy mikroprocesszor: nem igazán tudod, hogy mit csinál, de attól működik minden.
Abból lesz majd jó vezető, aki pontosan tudja, hogy mi a tulajdonos célja. Egy jó vezetőnek nem kell mindenben megkérdezni a tulajdonost, de tudnia kell, hogy az merre akar menni. Ebből következik, hogy a tulajdonosnak a kommunikációban egyértelműnek és a döntéseiben következetesnek kell lennie. Olyan nincs, hogy „lehet”. Igen vagy nem. Erre én tudatosan ügyelek. Az értekezleteken érthetően beszélek, hangsúlyozok. Nem lehetsz jó vezető, ha nem tudsz beszélni. Ne használj feleslegesen idegen szavakat! Légy következetes és megbízható! Csak akkor várhatod el a beosztottjaidtól is ezt, ha nap, mint nap ezt látják tőled is! És soha ne feledd:
egy vállalkozásban az ember a legfontosabb. Ne várj el tőlük többet, mint amire képesek, de a maximumot hozd ki belőlük, és fejleszd őket folyamatosan!
Köszönöm a beszélgetést!